Diszkrimináció a szakszervezetek szerint, ha a státusztörvény miatt felmondó, majd a pályára később mégis visszatérni akaró pedagógust nem vesznek fel a tankerületek.
November 1-től már nem kell bejárnia azoknak a pedagógusoknak, akik felálltak a státusztörvény miatt. Az iskola azonban november 30-ig nem is vehet fel mást a helyükre, még akkor sem, ha lenne rá jelentkező.
Balatoni József, a "Jocó bácsi világa" nevű népszerű Facebook-oldal kezelője a státusztörvény hatályba lépésének napján elhagyta a tanári pályát.
Volt, aki úgy indokolt: elegük lett a megaláztatásból.
Az aHang civil szervezet felületén a státusztörvény miatti felmondási szándékukat jelző pedagógusok közül több százan azt is megválaszolták, mit terveznek, miután otthagyták az iskolájukat. Sokaknak még nincs B-terve, a többiek jellemzően magántanárok lennének vagy más szellemi munkát választanának a pszichológustól az operatőrön át a HR-esig, de kéttucatnyian a kivándorlást is fontolgatják. Az általunk megkérdezett oktatáskutató szerint ugyanakkor, ha egy rendes oktatási reformot követően pár éven belül visszatérnének a pályaelhagyók, a plusz tapasztalatuk még jót is tenne a területnek.
„Nem szeretném behúzni fülemet-farkamat és megtanulni, hogy hol van a helyem, és ez a státusztörvény arról szól, hogy a pedagógusokat most jól megbüntetik” – indokolt egyikük.
„Te tetted ezt, király!” – írták mellé.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint akár tendenciává is válhat a tanárok sorozatos felmondása.
Szerinte azzal mutat példát a diákjainak, hogy megmutatja: ha valahol nem becsülnek meg, onnan el kell menni.
A középiskolai tanár Facebookon tette közzé, hogy lemond a közalkalmazotti jogviszonyáról.
„Fogjatok össze, és helyezzétek letétbe a felmondásaitokat” – üzente Simkó Edit, budapesti pedagógus. Végső elkeseredésben jutott a felmondás gondolatáig.
Egy éve került az intézmény a református egyházhoz, a kialakult konfliktusokat pedig nem sikerült rendezni.
Sok egyetemista szembesül anyagi nehézségekkel a tanulmányai során. Az önköltséges képzésre felvételt nyert hallgatóknak éveken át komoly összegeket kell fizetniük. A magyar felsőoktatási intézményekben a tandíjak intézménytől és szaktól függően eltérnek, de a legtöbb alapképzés féléves díja 270 000 és 500 000 forint között mozog, míg a mesterképzések esetében ez az összeg jellemzően 300 000–400 000 forint között alakul. Bizonyos szakokon – például az orvosi vagy a repülőmérnöki képzéseken – a tandíj akár több millió forint is lehet félévente.
